Sokan odafigyel�nk a min�s�gi t�pl�lkoz�sra, de van egy bizonyos dolog, amir�l m�gsem tudunk lemondani. Ez a sz�zf�le vari�ci�ban kaphat� �dess�g, a csokol�d�. Nem v�letlen, hogy az �lelmiszerekkel foglalkoz� multinacion�lis c�gein�l is kiemelt szerepet t�lt be. Mivel sokan �l�nk a barna massza b�vk�r�ben nyugodtan mondhatjuk, hogy a csokigy�rt�s a vil�g egyik legjobb biznisze. Mi pedig f�gg�s�gben �l�nk. N�zz�k, milyen �r�m�ket �s vesz�lyeket rejt!

H�res t�rt�netek keringenek a csokol�d� j�t�kony hat�sair�l. Sajnos a legt�bbj�k csak legenda... Az egyik ilyen legismertebb t�rt�net a Kauk�zus cs�csait megm�sz� brit exped�ci�r�l sz�l. Az alpinist�k egy hegyen rekedtek 6 napig, �s csak 3 darab csokiszelet volt n�luk a t�l�l�shez...
A hirtelen j�tt cukorbevitel t�nyleg megoldhat extr�m �hs�ghelyzeteket, amikor semmi m�s nincs. Arra azonban �gyelni kell, hogy a csokol�d� �s egy�b �dess�gek semmik�ppen ne alkoss�k szerves r�sz�t a mindennapi t�pl�lkoz�sunknak. T�panyag�rt�k�k minim�lis, j� kifejez�s �res kal�ri�knak h�vni �ket, amelyb�l a szervezet egy kis id�re er�re kap ugyan, azonban rendszeres fogyaszt�sa mindk�t nemn�l k�nnyen elh�z�shoz vezethet.

A csokol�d�t a Theobroma - "istenek eledele" - cacao nev� fa term�s�nek k�sz�nhetj�k. D�l-Amerik�b�l sz�rmazik, egykor a mexik�i azt�k civiliz�ci� idej�n, mintegy 3000 �vvel ezel�tt m�g fizet�eszk�zk�nt is haszn�lt�k a kaka�babot. A vil�g egyes orsz�gaiban m�g csokol�d�klubok is l�teznek, amelyben id�r�l-id�re a csokol�d�t im�d� klubtagok �sszegy�lnek, hogy kipr�b�lj�k a piacra l�p� �jdons�gokat, k�l�nlegess�geket. Egy igazi, min�s�gi csokol�d� ak�r 50-70 sz�zal�kban is tartalmaz kaka�t. Az �zletek polcain l�v� csokif�l�k t�bbs�g�n�l ez kb. 30% k�r�l mozog. A csokol�d�ban minim�lis feh�rje, kev�s �sv�nyi anyag, v�ltoz� mennyis�g� cukor �s sok zs�r tal�lhat� - kb. 30 sz�zal�k! -, ez�rt energiatartalma is igen nagy lehet. Fajt�nk�nt k�l�nb�z�, de 10 dkg-j�ban ak�r 500 kal�ria is lehet!

Sokszor hallhattuk m�r, hogy a csokol�d� fogyaszt�sa ut�n fell�p� kellemes �r�m�rzetet, az agyban megn�vekedett endorfin �s szerotonin szinteknek k�sz�nhetj�k, melyeknek k�z�rzet jav�t� hat�suk van. Az agyban - �rzelmi felindul�s hat�s�ra - fenil-etil-amin is termel�dik, amely szint�n b�dulatot id�zhet el�. A csokiban tal�lhat�, serkent� hat�s� teobromin �s kev�s koffein az �bers�get n�veli.

A bolti csokol�d�k �gy k�sz�lnek, hogy az am�gy is zs�rban gazdag kaka�massz�hoz m�g t�bb zs�rt - kaka�vajat, hogy olvad�konyabb legyen a csoki -, cukrot, �s tejcsoki eset�ben tejet adnak. Amerik�ban kiz�r�lag a kaka�vajat enged�lyezik zsirad�kk�nt a csokol�d�kban, Eur�p�ban azonban legfeljebb 5 sz�zal�kban m�s, n�v�nyi eredet� zsirad�kot is hozz�adhatnak, ami azonban jelent�sen cs�kkenti az adott csokif�les�g �lvezeti �rt�k�t. A hozz�adott dolgok ar�ny�t �s mennyis�g�t �rdemes a csoki csomagol�s�n ellen�rizni